Kezdőoldal - Fito System Home - Kertépítés - Zöldtető

View My Stats


Játszva megelőzni!®
Ismertető a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
játszótér - játszóház programjáról

(A cikk végén hasznos linkeket talál a program tényleges működéséről képekkel.)

 

Bevezetés

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megalakulása óta foglalkozik a gyermekek és az ifjúság problémáival. Az elmúlt években több olyan programot indított, amely figyelemreméltó eredményeket ért el a nehéz helyzetben lévő gyermekek és családjaik gondjainak megoldásában.
E tevékenységek során nyert tapasztalatai alapján a Szeretetszolgálat úgy véli, hogy csak a széles rétegeket érintő cselekvések képesek igazán érezhető változtatásokat létrehozni. Ezért a Szeretetszolgálat olyan programokat szeretne elindítani és támogatni, amelyek könnyen elérhetők, céljai és módszerei mindenki számára érthetőek.
Ilyennek tartjuk az 1998-ban modellkísérletként elindított – „Játszva megelőzni” programot, amely arra vállalkozik, hogy korszerű, gyermekbarát játszótereket hozzon létre. Azóta Budapest III. kerületében hat, vidéki városokban (Esztergom, Tatabánya, Miskolc, Szeged, Pápa) további öt játszótér-játszóház létesült lakótelepi környezetben.

A létrehozott játszóterek nem a hagyományos értelemben vett játszóhelyek. A „máltai játszótér” kialakítása alapkövetelményként biztonságos, modern, esztétikus és környezetbarát. A játszótereket kerítés és éjszakai őrzés hivatott megvédeni a rongálóktól. Korosztályonként elkülönített játékszerekkel, közösségi együttlétre, személyes beszélgetésekre szolgáló játszóházzal, valamint higiénés helyiségekkel (mosdókkal, pelenkázóval stb.) felszereltek.
Ezen felül egy olyan komplex gyermekjóléti primer prevenciós szolgáltatást nyújtó intézmény is, amely ma már nélkülözhetetlen egy nagyvárosi, lakótelepi környezetben. A program alapvető feladata, hogy gyakorlatilag észrevétlenül - a játékon keresztül - szocializáljon, közvetítsen normákat, fejlesszen készségeket. Mindezek mellett szervesen illeszkedik a gyermekjóléti szolgálatok, családsegítők, nevelési tanácsadók jelzőrendszerébe, pótol hiányzó oktatási, kulturális és gyermekvédelmi infrastruktúrákat. Az esztétikusan kialakított játékszerek és játszóházak önmagukban is értékteremtők, de a „máltai típusú” játszóterek szellemiségét, norma és értékrendszerét alapvetően az ott dolgozó szakemberek (pedagógusok, szociális munkások, szociálpedagógusok) teremtik meg.
A játszótéren található játékok és a játszóházi programok befolyásolják a gyermekek szocializációját, alapvető képességeik, készségeik, társas szokásrendszereik kialakulását, míg a játszótéren dolgozók, illetve a létrejött közösségek a tér működtetése során kialakított normák, szabályok közvetítésével válnak e folyamat részeseivé.


A program terepe: a lakótelep

Hazánk lakosságának egyötöde él lakótelepeken. A lakótelepi formában történő lakásépítések a 60-as években váltak intenzívvé, de a lakások döntő többsége a 70-es, 80-as években épült. A lakótelepek aránya Budapesten a legmagasabb, 34%. A lakások nagyrészt kis alapterületűek így a gyermekek mozgástere beszűkül. A lakótelepek korösszetétele eltér más lakókörnyezetektől, a gyermekek és fiatalok aránya magasabb, az idősebbek pedig kevesebben vannak. E körzetekben az elmúlt időszakban erőteljes negatív tendenciák indultak meg, és ezzel párhuzamosan átalakult a telepek szociális összetétele. A magasan kvalifikált értelmiségiek aránya csökkent, ők inkább más övezeteket részesítenek előnyben. Az előzővel párhuzamos folyamat, hogy a lakótelepi lakások egy részébe a fizikai foglalkozásúak, különösen a többgyermekes és hátrányos helyzetű családok költöztek.

Manapság egyre többet lehet hallani a lakótelepek rehabilitációjának szükségességéről, azonban megállapítható, hogy amikor szakemberek erről gondolkodnak inkább hőszigetelésről, gépészeti berendezések cseréjének szükségességéről esik szó, holott talán a környezet, és a közösség rehabilitációja ugyanolyan hangsúlyos. „Reményvesztett emberek gyűjtőhelye” a lakótelep: Bettelheim elemzésében a környezet folyamatos pusztulását a benne élők lelkiállapotával magyarázza. A lakók fatalista gondolkodása, beletörődése a megváltoztathatatlanság csapdájába zárja őket, amelyből képtelenek kikerülni. A városszociológiai kutatások számos, tipikusan a lakótelepekre jellemző problémára hívták fel a figyelmet. Ilyen a szomszédsági, közösségi kapcsolatok hiánya, vagy a funkcionális várostervezés hatására kialakult városkép. A házak szabályos sorokat alkotnak, nincsenek zegzugos kis utcák, amelyek a város hangulatához évszázadok óta hozzátartoznak. A lakótelepeknek általában nincs központja, de ha van, akkor sem kellően hangsúlyos. A nagyvárosi léthez, otthonosság érzethez szervesen hozzátartoznak az olyan terek, utcák, amelyeknek az elsődleges funkciója nem csupán az „áramoltatás”. A lakótelepek nem rendelkeznek ilyenfajta korzózó
jellegű, magányt oldó terekkel, ekképpen bizalmatlanságot, idegenszerűséget sugároznak. A házak monumentális volta az emberben saját kicsiségének érzését kelti. A házak előtt fekvő területek, a lépcsőházak a „senki földjei”, a lakók nem kerülnek személyes viszonyba az általuk használt térrel, nem élik át a hazatérés élményét, nincs meg az „én utcám” a „mi kertünk” érzés.
A lakótelepek „kulcsos” gyermekei magányosak. Budapesten minden ötödik, vidéki városokban minden harmadik gyerek felügyelet és érdekes elfoglaltság nélkül tölti a délutánt, az utcákon, tereken csavarogva, vagy otthon a tévé előtt. Az unatkozó gyerekek - szervezett elfoglaltság nélkül - maguk találnak ki unaloműző elfoglaltságokat. A megrongált buszmegállók, a kitört facsemeték, a felhasított HÉV ülések többnyire az energiáikkal bánni nem tudó fiatalok nyomai. Az unatkozó fiatalok megtalálják egymást és így együtt a csínytől egészen a bűnelkövetésig juthatnak.

A program célja

Célunk, hogy olyan játszóhelyeket hozzunk létre, ahol a szociálisan terhelt lakóterületeken élő gyermekek a lakáson kívül töltött szabadidejüket oly módon tudják eltölteni, amely egészséges testi és lelki fejlődésükhöz elengedhetetlenül szükséges. A szabadidő hatékony eltöltésén, a norma- és értékteremtő programok kínálatán túl, lehetőség nyílik a lakótelepi családok megismerésére, a személyes, bizalommal teli kapcsolatokon keresztül pedig távlati célként egy lakóközösség kohéziójának fejlesztésére.
A játszótér-játszóház program ezért olyan alapkövetelményeket állít és valósít meg, melyek a szabadidő kultúra kialakítását és a prevenciós törekvések megvalósítását teszik lehetővé.

Alapkövetelmények

A játszótér-játszóház program, - hogy a kitűzött célokat elérje -, a következő formai és tartalmi körülményeknek felel meg:

 A játszóterek parkosított környezetben épülnek.
Kreatív, környezetbarát és időtálló, a gyermekekre veszélyt nem jelentő játékszereket helyezünk el.
 Fedett játszóhelyet és játékkölcsönzőt hozunk létre, hogy rossz idő esetén se kelljen a gyerekeket hazaküldeni.
 A játszóház WC, kézmosó, pelenkázó, valamint irodahelyiségekkel ellátott.
 Telekommunikációs eszközzel, elsősegélynyújtó felszereléssel szereljük fel a játszóteret.
 A játékkölcsönzőben olyan játékokat lehet találni, amelyek elsősorban a közös játékra adnak lehetőséget (a szülők számára is, hiszen ők ugyanúgy szeretnek játszani).
 A játszótereken egyidejűleg több korcsoport tud játszani anélkül, hogy egymás játékát zavarnák vagy balesetveszélyt okoznának.
 Állandó karbantartással és a tér gondozásával a játszószerek és a környezet jó minőségére ügyelünk.
 Gondoskodunk a játszóterek éjszakai őrzéséről.
 A játszóterek működtetését civil szervezetre bízzuk.
 A nyitvatartási időszakban a szociálpedagógusok, szociális munkások folyamatosan részt vesznek a játszótér életében.
 Rendszeres és tartalmas programokat kínálunk, amelyekbe lehetőség szerint a szülőket is bevonjuk.
 Olyan egységes rendszabályokat alakítunk ki, amelyek betarthatóak, és betartásuk mellett a játszótér biztonságosan üzemeltethető. (Ezeken a játszótereken tilos a dohányzás, háziállatot, alkoholt bevinni tilos. A házirend fontos, kimondott célja az is, hogy ez a hely jól megkülönböztethető legyen a többi játszóhelytől, így is érzékeltetve azt, hogy többről van itt szó, mint játszótérről.)

Primer prevenció

Hazánkban a primer prevenciós programok általában az iskolákban direkt módon és a gyerekek számára tananyagszerűen jelennek meg. A játékon keresztül azonban olyan primer prevenciós feladatokat lehet ellátni, amelyeket a legtöbb intézmény csak igen komoly erőfeszítések árán és általában csak kis hatékonysággal tudna felvállalni.
Néhány érv a játszótér mellett:
 A gyermek ide önként, örömmel jön be (nem kell őt külön „elérni”);
 A játékon keresztül sokkal fogékonyabbak a gyermekek, ezáltal lényegesen tartósabb eredmények érhetők el;
 A játszótéren tartózkodó felnőttek is szabályokkal kötöttek (pl. tilos a dohányzás), így az ő példájukon keresztül a gyermek is könnyebben fogadja el a megszorításokat;
 A szociálpedagógus egyénre szabott prevenciós feladatokat végezhet, hiszen nem csak a konkrét, megelőzendő problémával képes foglalkozni, (szenvedélybetegség, deviancia) hanem azok kiváltó okaival is.
A program igyekszik felhasználni a szociális korrekciós programok sikertelenségeinek tanulságait is. Mind több vizsgálat számol be arról, hogy társadalmilag hátrányos helyzetben lévő, tanulási problémákkal küzdő gyermekek részére kidolgozott, az oktatási rendszerhez kapcsolt programokkal nem sikerül visszaállítani azokat a készségeket, ismereteket, amelyek valahol elvesztek, vagy ki sem alakultak. A program egyrészt kerüli a hátrányos helyzet szűk szociológiai definícióit, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a terek nyitva állnak minden család, minden gyermek számára. Másrészt nem direkt hatásokkal dolgozik, a prevencióra nem keres speciális nevelési eszközöket, a játék közvetett hatását használja ki. A Játszótereinken folytatott munka szervesen illeszkedik a gyermekjóléti alapellátások közé, a fent már definiált primer prevenciós tevékenység miatt, amely két szinten valósul meg. Egyrészt a játszótér szabadidős helyet biztosít, ennek az összes már felsorolt hatásával. Ezen túl, a családok helyzetének megismerése után, - a problémákat közvetítendő-, a település gyermekjóléti intézményeivel kapcsolatot épít ki és folyamatosan párbeszédben áll velük, vállalva egyfajta jelzőszerepet. A terep alkalmas arra is, hogy a közismert „hatóság kontra ügyfél helyzetek” ne jelenjenek meg, a tanácsadás és a szociális információk közvetítése a „baráti beszélgetés” szintjén maradjanak.

A játszótér mint szocializációs tér

A szocializáció szempontjából alapvető szabály- és norma elsajátításnál itt együttesen jelenik meg a játéknak, a munkatársaknak, valamint a tér közösségének szerepe.

 


A normák

A „játszótér-játszóház program” természetesen nem ad megoldást minden lakótelepi és egyéb társadalmi problémára, csupán alternatíva, hogy lehet másképp is. Kiderült, hogy a szép játékokra, felszerelésekre, a tiszta környezetre vigyázni érdem, az ingyen kikölcsönzött társasjátékok pedig ritkán tűnnek el. A játszótér kerítésén belül más légkör uralkodik, mint a sokemeletes házak között. Oldottabb, vidámabb, reménykeltőbb a hangulat és ezt nem zárják maguk közé a kerítés drótjai. Terjed a játszótér híre, hiszen távolabbról is sokan hozzák gyermekeiket.

Melyek azok az alapvető szabályok, amelyeket be kell tartani, hogy mindenki önfeledten játszhasson?

 A kulturált együttlét szabályainak egyik alapja a rend.

Például a kölcsönzött játékokat vissza kell vinni a helyére. A játszótéren nem szabad dohányozni és kutyát sétáltatni. Nem maradhat szemét, letakarítatlan járda és játszóhely. A szociálpedagógusok egyik mindennapi feladata a rend megőrzése és a takarítás, amiben számítanak a gyerekek segítségére is. Tudjuk, ha ez a rend valahol megbomlik, ha az első véletlen vagy szándékos rongálás kijavítatlan marad, akkor megindul a később nagyon nehezen megállítható állagromlás.

 Ugyanez igaz a társas viszonyokra is.

A Máltai játszótér szabálya a tiszta beszéd is. A trágárság a kerítésen, a falakon belül nem megengedett.
Kiemelt fontosságú a másik ember tisztelete és megbecsülése. Igyekszünk a konfliktusoknak elejét venni vagy legalábbis elfogadtatni azt, hogy léteznek a verekedésen kívül más megoldások is a vitás helyzetek rendezésére.

 A tulajdon tisztelete és megbecsülése.

Játszótereinken „ a miénk, de nem úgy, hogy hazavisszük” elve érvényesül akkor, amikor a kölcsönadott játékokat visszahozzák a gyerekek. (Talán hihetetlen és számunkra is meglepő, de a kölcsönzött játékok száma alig csökken). Sőt gyakran inkább gyarapszik azáltal, hogy a szülők és a gyerekek játékokat hoznak ajándékba a térre.
Szomszédsági kapcsolatok fejlesztése

Milyen szerepet tölt be a lakótelepi játszótér a szomszédsági kapcsolatok kialakulásában, fejlesztésében?
Alkalmat ad a spontán találkozásokra, ahol a környékbeli szülők rendszeresen „összefuthatnak”, és ezzel kialakulhat köztük a személyes kapcsolat, amely a szomszédsági közösség kialakulásához is vezethet. A spontán folyamatok mellett a téren dolgozó szociális munkások is végezhetnek közösségépítő tevékenységet, amely magába foglalhatja a tanácsadást, az informálást és akár a helyi célkitűzésekre irányuló nyomásgyakorlást is. Emellett lehetőség nyílik önsegítő csoportok szervezésére (pl. a környéket érintő problémák megoldására), amelyben a szociálpedagógusnak facilitátor szerepe lehet.

Játszóház-programok

A színvonalas szabadidős elfoglaltság nyújtása az egyik legfontosabb eleme a fent leírt közösségépítésnek. Ennek kiemelt helyszíne a játszótereken felépített fedett és fűthető játszóház. Rossz idő esetén és a hűvösebb évszakokban ide helyeződik át a játékok és a programok színtere. Nyugodt, meghitt körülményeket teremthetünk, kézműves foglalkozásokat, film-klubokat, baba-mama klubot, társasjáték partikat stb. szervezhetünk. Különösen fontos ez a kis alapterületű lakásokban élő családok és gyerekeik számára, hiszen „kibővíti, megnöveli szabadidős tevékenységeik terét.”

A munkatársak feladata

Az esztétikusan kialakított játszóterek és játszóházak önmagukban is értékteremtők, de a „máltai típusú” játszóterek szellemiségét, norma- és értékrendszerét elsősorban az ott dolgozó szakemberek teremtik meg. A szabályok és normák következetes betartása és betartatása a hagyományteremtés alapja. Ezért a munkatársak feladata:

 Együtt játszani a gyerekekkel.
 Őrizni, képviselni a játszótér normáit, házirendjét. Példaadással, állandó jelenléttel elsősorban megelőzni a konfliktusokat, semmint büntetéssel betartatni a szabályokat.
 Figyelni és észrevenni azokat a gyerekeket, akik külön törődést igényelnek. Őket még nagyobb figyelemmel kell bevonni a feladatokba, a játékokba, és alkalmat kell találni a velük való személyes beszélgetésekre is. Fontos, hogy vigaszt nyújtsunk számukra, és együtt keressünk megoldást problémáikra.
 Kapcsolatot építeni és tartani a szülőkkel, a játszótérre látogató csoportok pedagógusaival és a szociális intézményekkel.


 Közös játékokat, programokat és színvonalas szabadidős elfoglaltságokat szervezni, kiemelten a családi és a lakóközösségi kohézió erősítésének érdekében.

Távlatok

Modell-kísérlet

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szakmai műhelyében kidolgozott és folyamatosan fejlesztett programot a felépült játszóterek mindegyike folyamatosan működteti. A szakmai munka minőségét, a kialakult normák és értékek megőrzését a helyi önkormányzatok civil szervezetekkel együttműködve garantálják. A máltai program újszerűségét adja az is, hogy a szakmai program működtetői civil szervezetek lehetnek. Ennek oka, hogy a jelenlegi önkormányzati intézményi struktúrában, hierarchiában a máltai játszótér program nem helyezhető úgy el, hogy vélhetően ne sérüljön maga a program. Mindezek mellett közismert a civil szervezetek nagyobb rugalmassága, önkéntes segítőket mozgósítani képes volta, valamint nem elhanyagolható az sem, hogy az eddig egy területen (szociális, gyermekvédelmi, kulturális) működő szervezet az egész település, lakótelep szemében válhat legitimmé, a legismertebb közösségformáló erővé.
Az 1998-ban elindított program modell-kísérleti fázisa lassan lezárul. Budapest egyik legnagyobb és lakótelepekkel teli kerületében, valamint a vidéki nagyvárosokban felépült játszótereken már elindult egy biztató folyamat, azonban arra még várnunk kell, hogy megtudjuk mit jelent egy lakótelepi generáció életében a „Játszva megelőzni program.”

A program kiterjesztése

A már működő játszóterek tapasztalataiból kiindulva országosan mintegy 100-150 ilyen jellegű játszótér építése lehet indokolt. A program elsősorban a lakótelepeket és a sűrűn lakott, rossz szociális adottságokkal rendelkező településeket, vagy településrészeket részesíti előnyben. A program működtetésére egy az erre a célra létrehozandó közalapítvány tűnik célszerűnek.
Csak azok a települések és kerületek kaphatnának támogatást a játszótér építéséhez, amelyek vállalják a programban leírt feltételek és elvárások maradéktalan betartását. Ezt a létrehozott közalapítvány ellenőrizné.
Az önkormányzatoknak részt kell vállalniuk egyrészt a kivitelezés, másrészt a működtetés terheiből, míg a civil szervezetek a működtetés lebonyolításában és a szakmai munka biztosításában vennének részt. A modell-kísérletben már létrejött játszóterek esetében ez a szisztéma tökéletesen működik. A működtetést az adott településen már valamilyen szociális, gyermekvédelmi területen működő és hiteles civil szervezet, ennek hiányában az önkormányzat és a programgazda által létrehozott helyi közalapítvány végzi.
Ahogy a szociális, egészségügyi és oktatási feladatok állami normatív támogatást élveznek, úgy a program szerint működé játszótér is képes intézményként, mérhető feladatokkal és eredményekkel működni. A normatív alapon történő támogatást természetesen jogszabálynak kell majd alátámasztania. Véleményünk szerint a program játszóterei a gyermek és ifjúsági intézményi keretek közé kell tartozzanak.

Becsült költségek
Egy közepes méretű játszótér (2000-3000 m2) felépítése a játszóház nélkül jelenlegi árakon bruttó 50-75 millió Ft-ba kerül.
A játszóterek és játszóházak kialakításának költségszerkezete az alábbiakból tevődik össze :

 kerti berendezések, és játszószerek költségei 44 %;
 kerítés, tereprendezés, kertépítés költségei 26 %;
 járulékos költségek 5 %;
 a játszóház, kiegészítő helyiségek költsége 25 %.

Egy budapesti játszótér-játszóház éves működtetése mintegy 10-11 millió Ft-ba kerül. Ez látszólag egy magas szám, amelyet azonban ha összevetünk egy hasonló forgalmú kulturális vagy sportlétesítmény, egy gyermekjóléti intézmény költségeivel már nem tűnik olyan magasnak. Évi 100 játszótér működtetési kiadásai jelenlegi árakon mintegy 1-1,1 milliárd Ft-ot tennének ki. A működtetési kiadások jelentős hányada az őrzés és a szakmai munka költségeiből tevődik össze. Ezen kiadások jelentik a garanciát a megfelelő szakmai munkára, valamint a rongálás, a túlzott amortizáció megelőzésére. Budapesten jelenleg egy hasonló költségen megépített, de nem felügyelt játszótér éves amortizációjának mértéke a bekerülési költség mintegy 20 %-a, amely gyakorlatilag megegyezik a felügyelt és szakmai munkát tartalmazó „máltai játszóterek” működtetési kiadásaival.

Ezen játszóterek modell-kísérleti fázisában az amortizációs kiadások minimálisak voltak, gyakorlatilag festék-és lakk kopások, illetve kopó alkatrészek cseréjére korlátozódtak.
A játszóterek és játszóházak működtetési költségszerkezete az alábbiakból tevődik össze :

 munkabérek és járulékaik 49 %;
 az őriztetés költségei 39 %;
 fenntartási költségek 12 %.

A modellkísérlet eddig lezajlott szakaszában a megvalósítás költségeinek
60 %-át a Szociális és Családügyi Minisztérium,
20 %-át az adott önkormányzat,
20 %-át pedig a Szeretetszolgálat,
míg a működtetési kiadások
50 %-át az adott önkormányzat,
50 %-át pedig a Szociális és Családügyi Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium és a Szeretetszolgálat finanszírozta.
Ez a finanszírozási szerkezet a továbbiakban is tartható, értelemszerűen azzal a változtatással, hogy a szaktárcák és a Szeretetszolgálat szerepét a közalapítvány venné át.

 A Magyar Máltai Szeretetszogálat Játszva megelőzni weoboldalára itt mehet át.

Amennyiben betekintést szeretne kapni egy máltai játszótér mindennapjaiba ide kattintson: szegedi máltai játszótér.

Máltai Játszótér életképeket pedig itt talál: debreceni máltai játszótér.